Tajtékos napok

A világirodalom egyik legszebb, de biztosan a legszürreálisabb, édes-bús szerelmi történetének szerzője így ír könyvéről előszócskájában: „Csak két dolog van: a szerelem, mindenfajta szerelem a csinos lányokkal, meg a New Orleans-i muzsika vagy a Duke Ellington-féle. A többinek el kéne tűnnie, mert a többi rút, s az alább következő néhány bizonyságul szolgáló lapnak az ereje abban a tényben rejlik, hogy a történet teljes egészében igaz, mert elejétől a végéig én találtam ki.”

„- Lótusza van? – hitetlenkedett Nicolas.
– A jobb tüdejében – mondta Colin. – A professzor eleinte azt hitte, hogy csak valami állat. De nem, hanem lótusz. Látszott a képernyőn.”